A szovjet népek harca a fasiszta agresszorok ellen 1941 és 1945 között. A fasiszta Németország 1941. jan. 22-ének hajnalán megszegve az alig két éve kötött megnemtámadási szerződést - hadüzenet nélkül rátámadt a SZU-ra -, Németország támadásához hamarosan csatlakozott Olaszország, Románia. Finnország, Mo. és Szlovákia is. A fasiszta betolakodók átmeneti sikerei arra kényszerítették a Vörös Hadsereget, hogy mélyen visszahúzódjék az ország belsejébe. A fasiszták elfoglalták Kijevet, s novemberben már Moszkvát és Leningrádot fenyegették. A moszkvai csatában a SZU a II. világháború első nagy vereségét mérte a fasisztákra, akik 1942 nyarán újabb, döntőnek szánt támadást indítottak Sztálingrád (a mai Volgográd) irányában. A volgai csatában (1942. júl.-1943. febr.) aratott szovjet győzelem fordulatot jelentett az egész II. világháború menetében: a Hitler ellenes antifasiszta koalíció megszilárdult, átvette a kezdeményezést, a fasiszta tömb pedig bomlásnak indult. A volgai győzelem után megkezdődött a fölszabadító szakasza. A Nagy Honvédő Háború hitleristák 1943 nyarán megkísérelték, hogy Kurszknál újból magukhoz ragadják a kezdeményezést, de tankcsatában újabb megsemmisítő vereséget szenvedtek; a Vörös Hadsereg egészen a Dnyeperig nyomult előre és felszabadította Kijevet. 1944 nyarának végéig a Vörös Hadsereg fölszabadította a németek által megszállt összes szovjet területet, majd Románia, Lengyelország, Mo., Csehszlovákia, Ausztria és más országok területét. 1945. máj. 2-án Berlint is elfoglalták, Németország máj, 9-én kapitulált. A jaltai konferencia határozata értelmében aug. 8-án a SZU hadat üzent Japánnak és három hét alatt felszabadította Mandzsúriát és Észak-Koreát. Japán szept. 2-án kapitulált, s ezzel a háború véget ért. A szovjet társ. rend, a SZU népeinek összeforrottsága kiállta a háborús évek próbáját, a gyakorlatban mutatkozott meg a szovjet hazafiság ereje. A megszállt területeken kibontakozott partizánháború jelentősen hozzájárult a győzelemhez. A Hitler-ellenes koalícióban a legnagyobb terheket a SZU viselte a Nagy Honvédő Háborúban kereken 25 millió szovjet ember vesztette életét, a megszállók 1710 várost és több mint 70 000 falut romboltak földig.
|
